Kezel�si m�dszer�nk, egy olyan komplex, iz�letkimozgat� �s energetikai ele

C�lja a test statikai,meket egyar�nt tartalmaz� eg�sztest gy�r�s, melynek c�lja a test harm�nikus m�k�d�s�nek meg�rz�se, ill. helyre�ll�t�sa.

  energetikai, izomzati egyens�ly�nak elv�ltoz�sainak kezel�se, a kezel� gyakorlati �s empatikus lehet�s�gei szerint az elv�ltoz�sok okainak felt�r�sa, a test �ngy�gy�t� er�inek aktiviz�l�sa.

A kezel�sek �zsiai massz�zstechnik�k �s energetikai gy�gy�t� m�dszerek �tv�z�s�vel alkotnak egys�get. F� alkot� elemei a Saionji Masayuki prof. �ltal megalkotott Yumeiho massz�zs, a tibeti Satva Marga massz�zs, a Pr�nanadi energetikai gy�gym�d, thai massz�zselemek �s 12 �v kezel�si tapasztalatai.

Alkalmaz�si ter�lete igen sz�lesk�r�, tekintve hogy ezeket a technik�kat eredetileg a szerzetesek, harcm�v�szek, (a kett� gyakran egy) testi-lelki teljes�t�k�pess�g�nek fokoz�s�ra  haszn�lt�k. Ma m�r az eredeti funkci� mellett, mozg�sszervi �s nem ritk�n belszervi probl�m�k kezel�s�ben �s gy�gy�t�s�ban seg�t. B�r a keleti gy�gym�dok a harcm�v�szetekhez hasonl�an hagyom�ny�rz�ek �s k�t�ttek a technik�k, a gyakorlat azt mutatja hogy a k�z�s t�r�l eredeztethet� m�dszerek �tv�z�se nem hiba; �s hasonl�an egy sokoldal�an k�pzett harcm�v�szhez, aki t�bb st�lusban is j�rtas, egy terapeuta is sikeresebben kezel, „harcol” ha sz�lesebb az eszk�zt�ra, l�t�sm�dja, tud�sa.

A Test

Az emberi test aszimmetrikus, �s az eur�pai orvosl�s ezt az �llapotot gyakran term�szetesnek tekinti, mivel mindenki ilyen. Azonban az aszimmetria m�rt�ke nem mindegy �s az egyens�lyra val� t�rekv�s egyben t�rekv�s az eg�szs�gesebb m�k�d�s fel�. Term�szetesen abszol�t szimmetria nem l�tezik, ez amolyan idealiz�lt �llapot, mint a t�k�letes eg�szs�g, m�gis meghat�roz� pontja a test m�k�d�s�nek. T�bb szempontb�l is vizsg�lhat� egy-egy kialakult panasz, probl�ma (lehet�s�g szerint nem haszn�lom a betegs�g sz�t) mint pl. statikai-izomzati szemsz�gb�l, energetikai-m�lyl�lektani szemsz�gb�l, �s ok-okozat oldalr�l is. Persze ezek egym�st�l sem k�l�n�thet�ek el �lesen.

Statika-izomzat

Helytelen�l haszn�ljuk �s t�lterhelj�k a test�nk k�l�nb�z� r�szeit, pontjait �s ha ezt tart�san tessz�k, a test jelz�st k�ld. T�bbnyire f�jdalmasat, majd ha a jelz�seit nem vessz�k figyelembe er�sebben „jelez” �s k�zben a t�lterhel�snek id�el�tti elhaszn�l�d�s, kop�s, f�jdalmas izomt�lm�k�d�s az eredm�nye.

Az ember mozg�sszervi rendszere egy olyan j�l „megtervezett” egys�g, mely nagyon hossz� ideig szolg�lhat benn�nket probl�mamentesen, ha helyesen haszn�ljuk. (Ak�r egy aut�, melyet rendszeresen szervizelnek, ellen�riznek �s megfelel�en �zemeltetnek.)

   K�t f� r�szb�l �ll: a v�zrendszerb�l, mint statikai egys�g, �s az izomrendszerb�l, mint mozgat� egys�g. Ha a statikai egys�g egyens�lyban van, vagyis az iz�letek egym�shoz viszony�tott helyzete j�, mozg�startom�nyuk meg�rz�tt, akkor mint egy j�l fel�p�tett h�z, tartja, hordozza a testet, v�di a bels�szerveket, megfelel�en elnyeli, elvezeti a testet �r� k�ros�t� statikai behat�sokat, (pl. ugr�sok, r�zk�d�sok, �tk�z�sek, stb.) A mozgat�s az izmok feladata.  Amennyiben tart�san a term�szetest�l nagyban elt�r� testhelyzetben tart�zkodunk, ahol ez a t�maszt�, tart� rendszer nem tud hat�konyan m�k�dni, ott az izomzatnak kell bekapcsol�dnia �s beseg�tenie  az adott testhelyzet fenntart�s�hoz, s ha ez nem j�r egy�tt elmozdul�ssal �s tart�s, az izom „t�lm�k�dik”, elf�rad, feszes, g�rcs�s �s f�jdalmas lesz.

A megv�ltozott statikai-dinamikai helyzetben az izomzatban is v�ltoz�sok zajlanak. A keletkezett statikai hib�kat az izomzatnak kell kompenz�lnia: bizonyos izomcsoportok t�lm�k�dnek, m�sok �ppen kev�sb�, �s lesznek olyanok –f�leg a gerinc mellett- melyek t�lny�lnak. D�nt�en azonban m�gis a t�lm�k�d�s a jellemz�, ennek �sszes k�vetkezm�ny�vel. A folyamatosan t�lm�k�d� izom egyre feszesebb, k�t�ttebb, merevebb lesz. N� a sz�vetk�zi nyom�s, a kering�s a kapill�ris erekben romlik. Ez hat�konys�gbeli roml�shoz, kif�rad�shoz vezet ,mivel az izomnak nincs lehet�s�ge az elernyed�shez, pihen�shez. Megjelennek az els� panaszok, m�gpedig izomf�jdalom vagy merevs�g�rzet k�p�ben. A tapasztalatok alapj�n mondhat�, hogy a mozg�sszervi panaszok t�bbs�g�ben -n�h�ny kiv�telt�l eltekintve - a f�jdalmat f�k�pp a t�lm�k�d� izmok okozz�k.    A h�tk�znapi �s csaknem n�pbetegs�g-szer� der�k vagy h�tf�j�s az esetek t�lnyom� t�bbs�g�ben a t�lterhelt izmok f�jdalma. Ezek m�ly, tompa f�jdalmak, korl�tozz�k a mozg�st.

     Az izmok feszess�g�nek jelent�s szerepe van az �n. iz�leti blokkok kialakul�s�ban. A feszes izom, mivel a k�t v�gpontja k�z�tti szakasz ler�vid�l, az �ltala �thidalt, mozgatott iz�letben, fesz�t�, szor�t� hat�st v�lt ki, s mint egy t�l szorosra h�zott csavar a g�pek mozg� alkatr�szein�l, az iz�let mozg�sterjedelm�t sz�k�ti. Ez minden iz�let eset�ben probl�m�t jelent, hisz nem csak a mozg�s sz�k�l be, hanem a „tervezettn�l” nagyobb egym�shoz pr�sel�d�s az iz�leti v�gekben, a porcok id� el�tti elhaszn�l�d�s�t is okozza. A szoros, feszes iz�letek f�jdalmasan mozdulnak �s mivel ilyenkor m�g �szt�n�sen k�m�lj�k is, a m�g kevesebb mozgat�s tov�bbi besz�k�l�st eredm�nyez. Mondhatn�nk, mi�rt baj ez, el�g nekem a kevesebb mozg�sterjedelem is. Azonban ha egy iz�let nem mozog, nem termel�dik el�g iz�leti folyad�k, ken�anyag a mozg�shoz �s mivel az iz�leti porcok is ebb�l vesznek fel t�panyagot, folyad�kot, ett�l f�gg a rugalmass�guk. A rugalmass�g cs�kken, kem�nyedik a porcfelsz�n, n� a r�juk hat� nyom�s �s kopnak a porcok.

 M�gis vannak kiemelt helyek, ahol a mozg�s besz�k�l�s�b�l komolyabb probl�m�k is lehetnek ann�l, mint hogy nem tudunk sp�rg�zni, vagy nyakunkba tenni a l�bunkat.

    Ilyen hely a gerinc. Mivel a statikai hib�kat izommunk�val kell kompenz�lni - a gerinc menti m�ly izomzat bizonyos szakaszai t�lm�k�dnek, merevv� v�lnak - ezen gerincszakasz  mozg�sai korl�tozott�, majd esetleg lehetetlenn� v�lnak. A csigoly�k k�z�tti finommozg�sok kivihetetlenek lesznek, blokkol�dik az adott ter�let. Mi�rt is jelent ez nagyobb probl�m�t?

    A gerinc�nk, ha oldalir�nyb�l n�zz�k, nem egyenes �s nem is kell annak lennie. Nyakunkn�l homorulat, h�ti szakaszon domborulat, a derekunkn�l ism�t egy homorulat, vagyis a h�rom �v egy  „S” alakot alkot, �s ez mint egy rug� m�k�dik. Alakj�n�l fogva ide�lisan elnyeli ez a term�szetes rug� a terhel�sekb�l sz�rmaz� er�behat�sokat; j�r�s, sportol�s, egy�b h�tk�znapi tev�kenys�gb�l sz�rmaz� fizikai terhel�seket. Illetve elnyeln�, ha tudna �gy m�k�dni, �s mint egy „gy�ngysor”, csigoly�nk�nt mozdulni.  Sajnos az esetek t�bbs�g�ben nem tud, mivel a blokkol�dott, vagy t�bb�-kev�sb� besz�k�lt mozg�sp�ly�k nem tudnak ebben a munk�ban r�szt venni. Ez pedig az�rt okoz gondot, mert a „munka” ugyanannyi, de a munk�s kevesebb. A kimarad�k szerep�t a t�bbieknek kell bev�llalni, �s ezek k�z�l is az els�, mozdulni, dolgozni tud�ra h�rul a legnagyobb feladat, az adott esetben a mechanikai t�bbletterhel�s. A csigoly�k k�z�tt �n. porckorongok biztos�tj�k a rugalmas �sszek�ttet�st, seg�tik a rug�z�st, �s �gy a t�bblet munka is �ket �rinti. A nagyobb ny�r�er�k, melyek ilyenkor hatnak r�juk, a korai elhaszn�l�d�sukhoz vezetnek, porckorong kop�shoz, gerinc s�rvhez. Persze ez m�r egy hosszabb folyamat k�vetkezm�nye �s tart�san fenn�ll� t�lterhelts�g eredm�nye, de bel�that�, nem ritka jelens�g. A test statikai egyens�ly�nak helyre�ll�t�s�val a folyamat lelass�that�, meg�ll�that�, s�t mivel a kiv�lt� okokat, a t�lterhel�st fenntart� blokkokat is tudjuk oldani massz�zskezel�ssel, helyrehozhat�. Ugyanis a porckorong deformit�sok okozta panaszok abb�l ad�dnak, hogy a gerincb�l kil�p� idegekre ezek az elv�ltoz�sok kellemetlen nyom�st gyakorolnak �s irrit�ci�t keltenek. A deformit�st fenntart� statikai t�lterhel�s megsz�ntet�s�vel az okot sz�ntetj�k meg �s megsz�nik a f�jdalom, a „probl�ma”.

Ennyire egyszer� lenne? El�g a gerinc m�ly izmait egy megfelel� technika seg�ts�g�vel fellaz�tani, �jra mozg�konny�, szabadd� tenni a csigoly�k k�z�tti mozg�st �s k�sz? Sajnos nem, ugyanis ahogy m�r sz� volt r�la a test egy komplex rendszer �s minden hat�ssal van mindenre. A gerinc helyes statikai �llapot�t akkor k�nny� fenntartani, ha az alap, amelyen „nyugszik”, vagyis h�t, mozog, rendben van. Ennek a ter�letnek megfelel�en al� kell t�masztania a gerincet minden esetben, �s egyforma ar�nyban kell k�zvet�teni a test s�ly�t a l�bak fel�, vagyis k�zel 50-50% ar�nyban. Ez a ter�let a medence-�v, cs�p�.

A medence �s a keresztcsont kiemelt szerepet j�tszik a statikai egyens�ly fenntart�s�ban, de a hib�s testtart�sok kialakul�s�ban is. El�g egy l�bs�r�l�s, ami hosszabb ideig „s�ntik�l�sra” k�nyszer�t, megbontva ezzel az 50-50%-os egyens�lyt, a medence elbillen �gy, hogy kik�m�lhess�k a s�r�lt r�szt. Azonban m�r ezzel az elbillen�ssel megv�ltozik a gerincet al�t�maszt� alap helyzete �s a gerinc is alkalmazkodik. Ideiglenesen �gy kompenz�l, hogy a terhel�s tov�bbra is a test s�lyk�z�ppontj�ra essen, vagyis a keresztcsontra. A gond csak ott kezd�dik, hogy az emberek nagyobb r�sze mozg�sszeg�ny vagy egyoldal� mozg�sterhel�st biztos�t� �letm�dot folytat, �s �gy kev�s r� az es�ly, hogy az egyens�lyi helyzet elbillen�s�t okoz� s�r�l�s gy�gyult�val a helyes terhel�si ar�ny vissza �ll. Ahhoz az eg�sz testre hat�, minden t�lterhelt izmot kiny�jt�, minden passz�v izmot �jra munk�ra fog�, az iz�letek teljes rendszer�t �tmozgat� gyakorlatokra, gy�gytorn�ra, ezt seg�t� mozg�stan�csad�sra, komplex, ezt a feladatot ell�tni tud� massz�zs ill. egy�b ter�pi�s kezel�sre volna sz�ks�g.

Az eddigiek f�ny�ben tal�n �rthet�, mi�rt fontos egy olyan komplex, m�ly, eg�sztest-gy�r�s, amely �jra k�pes felszabad�tani a blokkolt iz�letek mozg�s�t, k�pes megsz�ntetni a f�jdalmas izom fesz�l�seket �s vissza tudja adni a  mozg�s �r�m�t, seg�tve ezzel a bels� harm�nia megtal�l�s�t is.

A Prof. Masayuki �ltal megalkotott Yumeiho massz�zsrendszernek az alapj�t is a cs�p�- keresztcsonti, (sacroiliacalis) „SI” iz�let elmozdul�saib�l sz�rmaztatott egyens�ly eltol�d�sok vizsg�lata �s az ebb�l ad�d� statikai elt�r�sek kezel�se k�pzi.

Nagyon hat�kony m�dszer, b�r sok esetben nem elegend� magyar�zat az SI iz�let elmozdul�s�ra a mozg�sszeg�ny �let, vagy a tart�s hib�s terhel�s.

Ezen a ponton kapcsol�dik be a rendszerbe az emberi test energetik�ja, a k�l�nb�z�, benn�nket �r� stresszek hat�sa az izomzatunkra. Igen. Az izmok reag�lnak a benn�nket �r� lelki, �rzelmi, behat�sokra.

Mik�pp is m�k�dik ez pontosabban? Azt m�r mindenki megtapasztalta �lete sor�n, hogy a lelki�llapot v�ltoz�sai, fizikai elv�ltoz�sokat hoznak l�tre a testben. Ha hirtelen megijed�nk valamit�l �sszer�ndulunk, ha szorongunk g�rcsbe r�ndul a gyomrunk, beh�zzuk a nyakunk, stb. Amikor valami megnyugtat� t�rt�nik vel�nk, fels�hajtunk, �s ahogy a j�gal�gz�sekn�l is t�rt�nik, a ki�raml� leveg�vel a fesz�lts�geink is t�voznak. Egy megnyugtat� k�rnyezetben el tudunk eg�szen m�lyen lazulni, j�l esik ny�jt�zkodni.

Ha az �llatvil�gban keres�nk p�ld�t erre, el�g ha felid�zz�k magunkban a szavann�k f�inak �rny�k�ban kiny�jt�zva pihen� nagymacsk�kat, majd ugyanezen �llatok pattan�sig fesz�lt izmait, mik�zben ugr�sra k�sz�lnek a vad�szat sor�n

Az ember abban k�l�nb�zik legjobban, hogy eml�keiben, tudatalattij�ban folyamatosan „ugr�sra k�sz” �llapotban van. �gy �rzi, erre k�nyszer�ti az �let, meg akar felelni a v�lt vagy val�s elv�r�soknak, folyamatosan jelen vannak gondolataiban a mikrof�lelmek a sikertelens�gt�l, a kudarct�l. Az emberi test izmai elt�rolj�k a stressz helyzetekb�l ad�d� fesz�lts�geket, melyek ad�dhatnak az el�z�ekb�l �s m�g sok m�sb�l. Eml�kez�nk, �s f�l�nk. Ez f�leg a meg�lt, de fel nem dolgozott bels� fesz�lts�get okoz� �lethelyzetekre igaz. Sokszor el�g felid�zni magunkban egy az �let�nk sor�n benn�nket �rt kellemetlen �rz�st, csal�d�st, d�h�t, vagy ak�r tehetetlens�get egy �lethelyzetben, �s m�ris hasonl� �rz�sek bor�tanak el benn�nket, mint akkor. Ez f�leg akkor van �gy, ha nem dolgoztuk fel val�ban az akkori esem�nyeket, nem �rt�kelt�k �t az�ta sem az akkor t�rt�nteket, hanem a tudatalattinkba s�p�rt�k, sz�m�zt�k, ahelyett hogy „dolgoztunk” volna vele, meg�rtve esetleg a helyzet mi�rtj�t. Persze ez nem k�nny�, f�leg ha m�r sok ilyen „eml�k” van elt�rolva �s automatikusan a megszokott m�don reag�lunk, �jra hib�san. A tudatalattinkba s�p�rt dolgokat, mivel nem akarunk vel�k szembes�lni, a h�tunk m�g� k�ldj�k �s ott is t�roljuk el. A h�t izmaiban. Nem v�letlenek azok a n�pies nyelvi fordulatok, amik ezt id�zik: „meghajlott az �let s�lya alatt…”, „gondot cipel a v�ll�n…”, �s m�g sorolhatn�nk.

Ezek a mikrofesz�lts�gek, stresszek, szorong�sok, lassan-lassan felhalmoz�dva, ugyanolyan tart�s izomt�nus fokoz�st eredm�nyeznek, mint a kor�bban t�rgyalt statikai terhel�sek. Ha a kett� egyszerre van jelen, m�rpedig ez nem ritka, m�g gyorsabban kialakul� f�jdalmakra sz�m�thatunk.

Ezekre a megfigyel�sekre, tapasztalatokra alapozva igyekszik sok keleti technika seg�teni abban, hogy az ember tudatoss�g�t fejlesztve meg tudjon szabadulni a felhalmozott fesz�lts�geit�l, felismerve azok m�k�d�si term�szet�t, �jabbakat egyre kev�sb� begy�jtve, �s hogy egyre k�nnyebb l�lekkel tudjon �lni. Ilyenek pl. a yoga, tai chi, chi-gong, a medit�ci�k k�l�nb�z� fajt�i �s az �nismereti „tr�ningek”.

Kezel�seink is ezeket a folyamatokat seg�teni. Min�l tapasztaltabb �s sokoldal�bb a terapeuta, ann�l hat�konyabb a kezel�s, mert ann�l k�zelebb tud ker�lni a probl�m�k forr�s�hoz. Persze nem kell minden f�jdalom m�g�tt azonnal m�ly lelki okokat kutatni, hisz el�g p�r �r�t �r�asztal mellett t�lteni egy k�nyelmetlen testhelyzetben �s kapjuk az els� „jelz�st”. Igaz a koncentr�l�s, figyelem�sszpontos�t�s itt is m�g olaj a t�zre.

�sszefoglalhatjuk az el�z�ekben felsoroltakat �gy, hogy nem csak a kialakult probl�m�t kell �szrevenni �s kezelni, hanem az EMBERT is.

Ezekkel az alapelvekkel, ismeretekkel felv�rtezve nagym�rt�kben megn�het kezel�seink tudatoss�ga, hat�konys�ga.